Nőtt az építőipari termelés volumene júliusban, a gazdaságot is felfelé húzza

Ez év  júliusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építményfőcsoportok termelése közül az épületek építéséé 0,5, az egyéb építményeké 7,0 százalékkal növekedett. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,8 százalékkal magasabb volt a júniusinál – derült ki a KSH adataiból.

2022 júliusában az előző év azonos hónapjához képest az építményfőcsoportok termelése közül az épületeké 0,5, az egyéb építményeké 7,0 százalékkal nőtt.
Csökkent viszont a megkötött új szerződések volumene, a 2021. júliusi bázisnál 16,6, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 20,3, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 13,0 százalékkal kisebb volt. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 14,7 százalékkal csökkent.

Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállományának volumene 0,3 százalékkal nagyobb volt a 2021. július véginél. 
Összességében a 2022-es év első hét hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 6,3 százalékkal bővült - foglalta össze a KSH.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a júniusi teljesítménycsökkenés után júliusban ismét új erőre kapott az építőipar: a kibocsátás volumene mind éves (3,0 százalék), mind havi alapon (5,8 százalék) bővült. Azaz 

–  mutat rá Regős Gábor. Makronóm Intézet szakmai vezetője úgy látja, hogy a júliusi adat még nem tükrözi a kereslet visszaesését sem, amelynek fő tényezője az állami kiadásvisszafogás lesz, elsősorban a még el nem kezdett beruházások elhalasztása révén. 

Ugyanakkor a bizonytalan gazdasági helyzetben

Ezt a kettősséget mutatja az is, hogy míg az ágazat szerződésállományának volumene az egy évvel ezelőtti szinten stagnált, addig az új szerződések volumene jelentősen, 16,6 százalékkal csökkent.

Középtávon ellenben a keresleti oldal lesz inkább meghatározó - húzza alá Regős Gábor. A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint 

- Júliusban 3.0%-kal nőtt az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene az előző év azonos időszakához képest, míg az előző hónaphoz képest, munkanaphatással kiigazítva 5.8% volt a növekedés a teljesítményben. Épületek építése főcsoportban 0.5% volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 7.0%-kal volt magasabb a termelés. 20%-os éves csökkenés után épületek esetében új szerződést 138 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1163 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 15%-kal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest.

- húzza alá Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője. Szerinte az egy hónappal korábbi megtorpanás után júliusban némi korrekciót mutat az építőipar, de a havi változások volumene is rendkívül ingadozó, így továbbra is igaz, hogy egy ilyen volatilis teljesítményű iparág esetében egy-két hónapnyi adatból nem érdemes tartós trendet felrajzolni. 

Az elemzési vezető szerint a drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban, elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt 2022 II. negyedévben 27.7-19.0%-kal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig tovább gyorsulva, 7.6%-kal emelkedtek.

és iparági szereplők egyöntetű véleménye is az, hogy jelentős kihívások előtt áll az iparág idén ősztől, az elszabadult anyagárak, energiaárak, ugrásszerűen növekvő finanszírozási költségek, csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak. 

- A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján becslésünk szerint idén 6% körüli lehet az iparág éves növekedése, a következő egy évben a folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít. Azonban az alapanyag ellátás problémai, a globális alapanyaghiány, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban. A továbbra is dübörgő ipari, logisztikai építkezések mellett szerepe van az jelentős volument képviselő állami fejlesztéseknek és az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is a jelenlegi még erős keresletben, és a szerződésállományok szintje is magasan tartózkodik egyelőre, bár a legutóbbi információk szerint ebben jelentős szerepe volt a meglévő szerződések átárazásának is - fogalmaz Suppan Gergely.

viszont a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások egyelőre erősödnek a megugró inflációs környezetben. A kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján az év elején várt 10% körüli áremelések helyett nem ritkán 25% körüli mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva – a szigetelőanyagok esetében a kialakult energiaárak esetében még nagyobb árnövekedés és hiány valószínű -, amik értelemszerűen vezethetnek a beruházások csúszásához és az új megrendelések csökkenéséhez - véli a szakértő hozzátéve, kérdéses, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac, lesz-e kereslet ezeken az árszinteken, de jelenleg minden fejlemény abba az irányba mutat, hogy számottevő keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a jövő évtől, de a megrendelésállományok szintje némileg képes lehet ezt ellensúlyozni.

(Fotó: Pixabay)